Bunkerturizmus
Murarégió Turisztikai Portál
 

Bunkerturizmus
Közhely, de igaz, hogy a történelem velünk él. Nem is gondolnánk, hogy miket rejthet a megszokott, látszólag mindennapos táj. Mindezt mi magunk is megtapasztalhatjuk Dél-Zalában, hiszen itt egy nagyon különös építmény együttessel találkozhatunk. Arról a hidegháborús bunkerrendszerről van szó, mely hajdan körülbelül 630 km hosszúságban futott az osztrák határtól egészen a román határig.
bunker Páka
A Déli Védelmi Vonal (ez volt a hivatalos elnevezés) a III. világháborúra való felkészülés jegyében készült, ugyanis a kommunista politikai vezetők meg voltak győződve róla, hogy az újabb világégés elkerülhetetlen. Sztálin kiadta az utasítást, hogy fel kell készülni az imperialisták támadására – és egyúttal Nyugat-Európa megszállására, amihez a Rákosi vezette magyar vezetés teljes meggyőződéssel asszisztált. Mindennek az lett a következménye, hogy a magyar népgazdaság bevételeiből, erőforrásaiból aránytalanul nagy részt hadikiadásokra fordítottak 1949-től.

A veszélyt D-ről várták, Jugoszlávia felől, mivel a Tito vezette délszláv állam kapcsolatai a sztálini Szovjetunióval megromlottak, ezért déli szomszédunk bizonyos mértékben nyitott a nyugati hatalmak felé. Olaszországban és az Adrián – tehát relatív közelségben - pedig a NATO haderő már jelen volt a térségben. A szovjet hadvezetés stratégiai okokból kívánatosnak tartotta a magyar határ déli részének hermetikus lezárását, melyet a magyar pártvezetők igyekeztek valóra is váltani.

András GPS jelet keres :)1950-ben megkezdődött a 15 km széles határsáv kialakítása, melyből kitelepítették a „rendszer ellenségeit”, külön igazolványt vezettek be, sorompókkal zárták le az ide vezető utakat, megerősítették a határőrséget és az ÁVH-val közös járőrözést vezettek be, továbbá eltávolították a közigazgatásból és a kereskedelemből a nem megbízható személyeket. Már 1949-ben kétsoros drótakadályokat építettek ki az államhatáron, amit a második ütemben aknazár telepítése követett. A harmadik, egyben legköltségesebb szakaszban egy nagyszabású erődrendszer kialakítása kezdődött meg szovjet katonai szakértők közreműködésével. Ennek költségét körülbelül 6,2 milliárd Ft-ba becsülhetjük, ami nemzetgazdasági szinten óriási összeget jelentett akkor.
A Déli Védelmi Vonal három védőövből állt, ezek közül az első az úgynevezett fővédőöv épült ki a legteljesebben. Az itt található erődítményeket - melyeket a köznyelv bunkernek hív – szovjet tervek alapján építették 1952 és 1955 között.

Make love, not war!1957-1958-ban a magyar-jugoszláv kapcsolatok visszatértek a normális kerékvágásba, ezzel együtt pedig megkezdődött a védelmi rendszer lebontása. Ez pont olyanra sikerült, mint a megszületése: azaz sosem fejezték be teljesen, így maradhattak meg nagy számban a vasbeton tüzelőállások, géppuskafészkek, parancsnoki objektumok stb. Ezt a hatalmas költségeket felemésztő védelmi vonalat sohasem használták – szerencsére -, megépítése az értelmetlenség mementója!

Az erődrendszer építményei legnagyobb számban itt Dél-Zalában maradtak meg. Többségük szántóföldeken, erdőkben áll gazdátlanul, de van néhány, amit a helyi lakosok használnak terménytárolónak, raktárnak stb. Ezekről az építményekről az elmúlt évekig szinte senki sem tudott, vagy legalábbis nem tulajdonított neki értéket, holott olyan méretű védelmi rendszerről van szó, melynek Európában nincs párja. A „Magyar Maginot-vonal”-nak aposztrofált erődrendszer majdnem kétszer olyan hosszú, mint a névadó, francia Maginot-vonal (350 km).

    A bunkerrendszer „újrafelfedezése” kapcsán ki kell emelnünk a Páka Értékeiért Egyesület tagjainak áldozatos munkáját, továbbá Páka Község Önkormányzatának segítségét, valamint a Hadtörténeti Intézet és Múzeum által nyújtott szakmai támogatást és mentorálást. Nélkülük még ma is az ismeretlenségbe burkolóznának ezek a XX. század közepi építmények. Az így megindult kutatás eredményeit mutatja be a pákai művelődési házban kialakított kiállítás, amit mindazoknak jó szívvel ajánlunk, akiket érdekel a történelem ezen időszaka.
századparancsnoki megfigyelőállás 2századparancsnoki megfigyelőállás 1
Ma már turisztikai attrakcióvá formálódnak a dél-zalai bunkerek, melyben komoly előrelépést „A vizek hátán, dombok ölén, bunkerek mélyén” projekt jelentett. Ennek keretében Páka körzetében látogathatóvá vált 4 db erődítmény, felújításra kerültek a hajdani futóárkok, s tájékoztató táblák kerültek kihelyezésre.

Pákától Kerkaszentkirályig feltárásra kerültek az erődrendszer látványosabb elemei, melyeket a geocaching szerelmesei számára útvonallá fűztek fel a szervezők. Ennek nyomán minden érdeklődőnek lehetősége van újra felfedezni a bunkereket, s ehhez még GPS-ekhez is hozzá lehet jutni helyben a Skanzen Egyesület jóvoltából.

A hidegháborús erődítés az ország (a szocialista blokk) védelmén túl a helyi olajvidék biztosítását is szolgálta. Ezért épült meg Lovásziban az itteni kőolajipari létesítmények dolgozóinak védelmét ellátó óvóhely, melyet tatabányai bányászok titokban építettek 1952-től a II. világháborús légoltalmi pincék felhasználásával. A lovászi óvóhely hatalmas méretű, több mint ezer fő befogadására volt alkalmas, de vészhelyzet esetén akár háromezren is meghúzódhattak itt. Saját áramfejlesztővel, vízhálózattal, belső kúttal, telefonközponttal és orvosi szobával rendelkezett és természetesen volt benne hadműveleti iroda is.
 géppuska állásindítótábla és esőbeálló Pákafutóárok Pákatáblarészlet Páka
Adatvédelem | Impresszum | Jogi nyilatkozat